Egy kis anyagismeret
Méteráru kereskedők gyakran tapasztalják, hogy a vásárlók nagy részének komoly problémát okoz az áhitott ruhadarabhoz szükséges kelme kiválasztása. Mivel a varrás az anyagválasztással kezdődik, varró tanfolyamunkon is mindig szentelünk némi időt a textilekkel való ismerkedésre, és ezzel a blog bejegyzéssel is ezt szeretnénk elősegíteni.
Ruháinknak nem csak, vagy tán nem is elsősorban divatosnak kell lennie, de komoly élettani szerepük is van. Nem elég, hogy csinosak, kényelmesek, de a különböző, környezetünk adta kihívásoknak is meg kell felelniük, viselés közben meg kell tartaniuk a kezelési tulajdonságaikat és esztétikai formájukat.
A textíliákat alapvetően két nagy csoportba soroljuk aszerint, hogy természetes vagy mesterséges szálas anyagokról beszélünk. A természetes szálak növényi vagy állati, ritkán ásványi eredetűek. Állati eredetű a gyapjú és a hernyóselyem, növényi eredetű például a len, vagy a pamut, a bambusz, de a textiliparban használják a kendert, és a jutát is textíliák, elsősorban lakástextilek gyártására.
Általánosságban elmondhatjuk, hogy a természetes szálas anyagokból készült textíliák szakítószilárdsága gyenge, gyűrődékenyek és formatartó képességük is hagy kívánnivalót maga után. Ezen tulajdonságok javítása érdekében előszeretettel használja a textilipar a kevert szálas ruhaanyagokat, melyek gyártásához úgynevezett szintetikus szálakat, elsősorban poliésztert használnak.
A gyapjúból készült szövet az egyik legértékesebb textília. Rugalmas, tehát ha kicsit össze is gyűrődik, azt nagyon hamar „kirúgja” és visszanyeri eredeti formáját. Fel kell hívni azonban a figyelmet arra, hogy ez a kiváló tulajdonsággal csak az úgynevezett „élő gyapjú”-ból készült matériák rendelkeznek, vagyis élő állat lenyírt gyapjából állítják elő. Ezzel ellentétben az úgynevezett „dög" gyapjú az elhullott állatok gyapjából készül, az ebből szőtt textil fénytelen, rugalmatlan, durva tapintású. A gyapjúszövetek hő és nedvesség hatására filcesednek. Régebben úgy tudtuk, hogy a gyapjúszövet csak vegyileg tisztítható, azonban a modern technológia mára már lehetővé tette olyan kikészítés alkalmazását is, mely a gyapjúból készült ruhaanyagokat moshatóvá teszi. Ezt azonban csak kímélő módon, finom mosószerrel tegyük, a gyártó utasításainak megfelelően.
A pamut anyagok legkedveltebb tulajdonsága, hogy nedvszívó képessége rendkívül magas. 20% nedvességet képes elnyelni anélkül, a belőle készült ruhadarabot vizesnek éreznénk. Mivel rugalmassága csekély, gyűrődékeny. Könnyen kezelhető, magas hőfokon mosható és vasalható, viszont éppen a nedvességtartó képessége miatt nehezen szárad. Rendkívül jól festhető, ezért hihetetlenül széles minta és színválasztékban kapható.
A mikropamut úgy jön létre, hogy a 100 %-os fésült pamut szövése közben a színes cérnákhoz hozzáadnak PVA szálakat. Ennek az eredménye az, hogy a fürdőköpenyek nem csak melegek, hanem simák, puhák és könnyűek is. Tagadhatatlan előnyük az: hogy a micro cotton sokkal puhább, mint a klasszikus pamut, viszont mégjobb a nedvszívó képessége mégis gyorsabban szárad. A mikro pamutból készült termékek, valamint a többi Soft Cotton termék, felejthetetlen luxust, és egyedi ápoltság érzést ad. Kiváló a csecsemők és a kis gyerekek számára, akiknek a még nagyon érzékeny és kiemelt ápolást igénylő bőrük van. A legtöbb mikro pamut késztermékre igaz, hogy el vannak látva különböző tanúsítvánnyokkal, amelyek az antimikrobiális védelmet igazolják. Nagyon fontos és elismert tanúsítvány például az Oeko-Tex Standard 100, amely azt igazolja, hogy a termékek nem tartalmaznak semmilyen káros anyagot.
A pamuthoz hasonló tulajdonsággal rendelkezik a len, de annál merevebb, keményebb, nem mérettartó, hő hatására zsugorodik. Hűvös tapintása és légáteresztő képessége miatt rendkívül kellemes viselet.
A fent említett mindkét szálas anyag magas hőfokon mosható, gyorsan szárad, szárítógépben is szárítható, azonban vasalást igényel.
Érdemes még megemlítenünk a hernyóselymet, melyet a selyemlepke mirigyváladékából állítanak elő. Egy selyemgubóból kb. 400–600 méter hosszú selyemszál fejthető le. 1 kg gubóból – ami kb. 3000 darabnak felel meg – kb. 250 g szálat nyernek. Ezek ismeretében könnyen belátható, hogy miért kerül arany árba a hernyóselyem. Rendkívül mutatós, selymes fényű, kellemes tapintású, lágyesésű kelme.
A mesterségesen előállított szálas anyagokat is két fő csoportba oszthatjuk, úgy mint mesterséges alapú és szintetikus. Az egyik legkedveltebb természetes alapú műszál a viszkóz, melyet cellulózból állítanak elő. Tulajdonságai a pamutéval azonosak, ezért megfelelő kikészítés hiányában erősen gyűrődnek, hő hatására zsugorodnak, és szakítószilárdságuk és formatartó képességük nem túl magas. rendkívül puha, kellemes tapintású, légáteresztő anyag, ezért nagyon kedvelt a vásárlók körében. Elsősorban nyomott mintás változatban van jelen a textíliák piacán.
A szintetikus szálak olyan anyagok, melyeket különböző kémiai folyamatok (polimerizáció, polikondenzáció, poliaddíció) során úgynevezett monomerekből hoznak létre, szintetizálnak. Az belőle készült anyagok könnyen kezelhetők, gyorsan száradnak, nem gyűrődnek, rendkívül jó szakítószilárdsággal rendelkeznek, azonban hőre érzékenyek. Természetes szálak hátrányos tulajdonságainak javítására keverőszálként is előszeretettel használják.